Egy szép szerelem története (2. rész)
(saját történet)
A lány közben előhalászta a táskájából a kulcscsomóját. Kinyitotta az ajtót.
Zsu: - Lauri, tűnj el!
Lauri: - De mindent félreértesz! Siiri egy nagyon régi haverom, semmi több!
Zsu: - Ohh…biztosan! És mégis mit csináltatok, sakkoztatok?
Lau közben bement a lakásba. Zsu letette a két szatyrot a konyhapultra.
Lauri: - Összeveszett a pasijával! Nem volt hova mennie!
Zsu: - És muszáj volt neked vigasztalnod? Nincsenek barátnői?
Lauri: - De már gyerekkorunk óta nagyon jóban vagyunk! Mit kellett volna tennem, küldjem el?
Zsu: - Nem, de akkor is, te mikor látod, hogy pasik jönnek ki a lakásomból? Ráadásul tegnap egész nap nem is kerestél!
Lauri: - Tudom, hogy hibáztam, be kellett volna neked mutatnom! De nem mondod komolyan, hogy most emiatt szakítunk! Nagyon szeretlek!
Zsu könnyezni kezdett. Lau megfogta barátnője két kezét, és mélyen a szemébe nézett.
Lauri: - Akkor most szakítani akarsz?
A lány nem szólt semmit.
Lauri: - Kicsim, esküszöm neked, hogy csak barátok vagyunk, én csak téged szeretlek!
Zsu: - Tudom!
A srácnak fülig szaladt a szája, és megcsókolta barátnőjét. Zsu nem ellenkezett, visszacsókolt.
Lauri: - Azt hittem, hogy elveszítelek! És hogy soha többé nem állsz velem szóba!
Zsu: - Én meg azt hittem, hogy már nem kellek neked!
Lauri: - Ez butaság! Sosem lennék képes téged szándékosan megbántani!
Zsu és Lauri folytatták azt, amit a moziban a film rövidsége miatt félbe kellett szakítaniuk. Hosszú éjszakájuk volt…
Másnap délben keltek, kávéval és zuhannyal kezdték a napot. Az egész napot együtt töltötték. Elmentek sétálni, és Laurinak ruhákat venni. Vettek neki egy csomó pólót, gatyát, meg mindent, ami kell. Lau megint ott aludt barátnőjénél. Este megnéztek egy horrorfilmet, majd aludtak.
Reggel a lány SMS-t kapott.
„Hell Zsu! Sorry, hogy csak most szólok, de mi is ebben a pillanatban tudtuk meg, hogy holnap koncertet kell adnunk a jégcsarnokban! Muszáj ma taliznunk, hogy megbeszéljük a részleteket! Úgy jó, ha átmegyünk hozzád? Írj! Pussz!”
Gyorsan válaszolt.
„Hell! Nekem yoo, jöhettek, én egész nap itthon leszek! Pussz! Zsu”
Lau közben hátulról ölelte és puszilgatta.
Zsu: - Holnap koncira kell mennem!
Lauri: - Hová?
Zsu: - A jégcsarnokban!
Lauri: - Az cool, mi is játszottunk már ott, csak akkor még a Red Hot Chili Peppers előzenekaraként!
Zsu: - Nemsoká jönnek át a csajok!
Lauri: - Akkor felöltözök!
Zsu: - Én is rendbe szedem magam!
Lau bement a fürdőbe és engedni kezdte a vizet. Beült a kádba, de ekkor megjelent Zsu egy szál pólóban. Levette, és ő is beült a kádba, Lau ölébe. Lau meg csak tágra nyílt szemekkel stírolta barátnőjét. Majd hátulról magához szorította. Így fürödtek és persze mást is csináltak, de nem egyből arra kell gondolni! J Tehát együtt áztak egy fél óráig, mikor hirtelen megcsörrent a kaputelefon.
Zsu: - Már itt is vannak!
A lány gyorsan kiugrott a kádból, maga mögé tekert egy törölközőt, majd kirohant a kaputelefonhoz. Felvette.
Zsu: - Ki az?
- Hello Zsu, mi vagyunk!
Zsu: - Oké, gyertek!
Letette a telót, felkapott a fehérneműit, a felsőjét, és még a gatyáját is fel tudta kapni. Lau még a fürdőszobában volt. Ő is kijött a kádból, és megborotválkozott, fogat mosott és belőtte a haját. Addig a lányok leültek a nappaliban, és beszélgettek.
- Lauri is itt van?
Zsu: - Aham…csak ő még a fürdőszobában van! Együtt fürödtünk!
A lányok mosolyogva hallgatták Zsu-t. De mikor Lau kilépett a fürdőből gyorsan témát váltottak. Lau egy szál törölközőben volt, és a ruháit magához szorította.
Lauri: - Sziasztok lányok!
- Hello Lauri!
Lauri gyorsan beszaladt a hálóba, hogy felöltözzön. A csajok a koncertről beszélgettek. Minden apró részletet átbeszéltek. Lau kijött a hálóból.
Lauri: - Cicám, hazamegyek és áthozok pár cuccot!
Zsu: - Oké, de siess!
Lauri: - Sietek! Hol van Sota?
A lányok egymásra néztek, értetlenkedve.
Lauri: - Sotának hívják az egyik BMX-em!
Zsu: - Ott van az előszobában!
Lauri: - Oké, látom!
Lau felkapta a fekete hátizsákját, majd kitolta a biciklijét az ajtón.
Lauri: - Sziasztok, nemsoká jövök!
Zsu: - Szia Szívem!
Becsukta maga mögött az ajtót. A lányok Zsu-ra néztek.
Zsu: - Ugye milyen édes? Elnevezte a bicikliit! Annyira jó vele! És nem találjátok ki, hogy hol csináltuk először!
- Nah hol?
Zsu: - A mozibaaaan!
- Komolyan? De jó! Izgi lehetett!
- Jaah!
Zsu: - Hogy Lau szavaival éljek, cool volt! J
A lányok jól elcseverésztek. Pletykálgattak. Zsu egész nap Lauri-ról áradozott. Mikor már mindent megbeszéltek, a lányok hazamentek. Alig telt el 2 perc, Lauri épp akkor ért vissza mikor a barátnői elmentek. Zsu és Lauri nagyon boldogok voltak együtt. Minden szabad percüket együtt töltötték. A koncert nagyon jól sikerült. A lányok ismét kitettek magukért, minden a terv szerint haladt. A fellépés végén Zsu és Lauri egy közös duettet adott elő. Egy szomorkás, lassú számot, ami természetesen a szerelemről szólt. Ezt a dal Lau írta, mikor összevesztek, és ebben a számban mutatta ki, hogy érzelmei Zsu iránt nagyon mélyek és komolyak. Zsu épp a színpad felé tartott, mert ők következtek, és Lau meg a másik oldalon ment fel a színpadra. A rajongók egész közel voltak, de a biztonsági gorillák védték a színpad környékét. Mikor Zsu elindult felfelé a lépcsőn borzalmas szavakat, mondatokat hallott. A rajongó lányok kérdezték az őrtől, hogy hol van Lauri Ylönen. Az őr meg elkezdte szidni Lauri-t. A rajongók persze ott üvöltöztek vele, hogy ne beszéljen így Lauri-ról, de a biztonsági őr tovább pimaszkodott. Ezeket hallván Zsu visszafordult és odaszólt a pofátlan őrnek.
Zsu: - Hé nagyfiú! Hogy merted a szádra venni Lauri nevét? Majd én gondoskodom róla, hogy legyen mivel foglalkoznod, és hogy még véletlenül se legyen időd másokat kritizálni, te gorilla!
- De én csak…
Zsu: - Nekem nem kell magyarázkodnod, a főnöködnek tartogasd! Jah… jut eszembe! Ideje új munka után nézned!
A rajongók jól kiröhögték az őrt. Majd Zsu felment a színpadra. Elindultak egymás felé, majd megfogták egymás kezét, és úgy énekelték a dalt. A tömeg velük örült, énekelt és a végén nagy tapsviharral köszönték meg a produkciót. Együtt meghajoltak, majd levonultak a színpadról. Lauri egy hatalmas csókot adott barátnőjének.
Zsu: - Mindjárt jövök, csak el kell intéznem valami fontosat!
Lauri: - Oké, de mi az a nagyon fontos elintéznivalód?
Zsu: - Semmiség, csak az egyik biztonsági őrnek túl nagy a szája, amit nem tűrök!
Lauri: - Nyugi! Oké, menj csak! Én itt megvárlak!
Zsu: - Jó, csak egy perc és mehetünk!
Lau felkapott egy ásványvizet, Zsu pedig megkereste a biztonsági őrök főnökét. Meg is találta és elintézte, hogy az őr ne ússza meg szárazon, célját sikeresen végrehajtotta, az őr el lett bocsátva.
Már lassan 2 hónapja dúlt köztük a szerelem. Ekkor élték meg a legszebb pillanataikat. Nem sokat jártak szórakozni, inkább kettesben voltak. De boldogságukat néha apró veszekedések akadályozták, de persze utána legjobb a kibékülés. Egyikük sem volt egyszerű eset. Lauri hangulatember a javából! Furcsa egy fickó, de mégis őt szeretik a legjobban a bandából!
Fél év után össze is költöztek. Lau kinézett egy tágas lakást egy új lakóparkban. Gyönyörű lakás volt. Mivel mindkettőjüknek tetszett, és a pénzzel sem volt semmi baj, habozás nélkül megvették. A régi lakásukat eladták. Boldogan éltek az új lakásban, együtt. Lau az egyik nap meglepte barátnőjét egy nagyon aranyos fekete spániel kiskutyussal. Zsu nagyon örült a meglepinek, hisz már régóta vágyott egy aranyos négylábúra. Rögtön elmentek bevásárolni a kutyusnak. A lány minden hülyeséget összevásárolt. J
De sajnos elérkezett a turnézás ideje. Ezt mindketten nagyon jól tudták, és tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy 1 évig nem látják egymást. Ez hátborzongató gondolat két szerelmes ember között. Az utazás előtti éjszakán nem aludtak. Csak egymás karjaiban feküdtek az ágyban. Nem akartak az utazásról beszélni.
Lauri: - Nem fogom kibírni, hogy nem láthatlak, nem érinthetlek meg és nem csókolhatlak!
Zsu: - Ohh…túlságosan szeretlek! Nem akarom, hogy elmenj!
Lauri: - Én sem! De muszáj mennem!
Zsu: - Miért nem vagyok egy hétköznapi ember? Mennyivel könnyebb lenne ez az egész!
Lauri megpuszilta Zsu homlokát, és erősebben magához szorította. Zsu könnyezni kezdett. Sőt már zokogott.
Lauri: - Ne sírj! Kérlek! Megszakad a szívem!
Zsu: - Az enyém már megszakadt! (szipogta)
Továbbra is csak némán feküdtek az ágyban. Lau is könnyezni kezdett. Ölelgették, csókolgatták egymást. De rájuk tört az ásítozás, amit az alvás követett. Elaludtak. Lau később forgolódni, izzadni kezdett. Majd hangosan üvöltözött álmában. Zsu felébredt és látta, hogy Lauri milyen rossz állapotban van. Továbbra is kiabált.
Lauri: - SEGÍTSÉG! HAGYJON BÉKÉN! ÁÁÁ! NE NYÚLJON HOZZÁM!
A lány megrémült és rázogatni kezdte barátját. De Lau tovább kiabált, a lány már nem bírta nézni barátja szenvedését. Erősebben rázogatta és a nevét kiabálta.
Zsu: - Lauri! Nyugodj meg! Ébredj fel! Ez csak egy álom! Nyisd ki a szemed!
Lauri: - NEEE! MIT AKAR?
Lau még mindig ficánkolt, de már nem kiabált, és akkor hirtelen felült az ágyon. Odabújt Zsu-hoz és sírt. A lány magához ölelte megrémült barátját.
Zsu: - Csak rosszat álmodtál! Semmi baj, nyugodj meg, itt vagyok!
A srác sokkos állapotban volt, nagyon leizzadt. A lány gyorsan hozott egy törölközőt és letörölgette Laurit. Lau magához ölelte a lányt.
Zsu: - Akarsz róla beszélni?
Lauri: - Nem, inkább megyek és lezuhanyzok!
Zsu: - Rendben, menj csak!
Lau lemászott az ágyról, felkapta a törölközőjét, majd becsukta maga mögött a fürdőszobaajtót. Eközben a lány visszafeküdt és elaludt. Lauri gyorsan letusolt, majd visszafeküdt barátnője mellé. Egymással szemben feküdtek. A srác simogatni kezdte a lány arcát, erre Zsu mocorogni kezdett, elmosolyodott és kinyitotta a szemeit.
Lauri: - Olyan gyönyörű vagy!
Zsu: - Hi-hi! Nem tudsz aludni?
Lauri: - Kihasználom még ezt a pár órát, hogy láthatlak! Nagyon-nagyon fogsz hiányozni!
Zsu: - Te is nagyon fogsz hiányozni nekem!
Lauri: - Ugye nem foglak elveszíteni?
Zsu: - Nem fogsz, én itt fogok várni rád!
Tovább nézték egymást. Zsu megint álomba zuhant (Lau mellkasán). A srác nem akart elaludni, mert még mindig barátnőjét csodálta, de ő is fáradt volt, és végül ő is elaludt…
Reggel a hi-fi ébresztette őket. Lau kipattant az ágyból, Zsu még lustálkodott. Lau öltözködni kezdett. A lány ekkor tért magához. Felült az ágyon, és könnyezni kezdett. Lau ezt észrevette. A lány már zokogott.
Lauri: - Ne sírj! Kérlek!
Zsu: - Nem akarom, hogy elmenj! (hangosan sírt, a hangja már elcsuklott a sírástól)
Lauri: - Én se akarok elmenni! De ezt már megbeszéltük! (közben Lau is könnyezni kezdett) Odaült barátnője mellé, az ágyra és magához szorította. Sokáig ölelkeztek. De Lauri-t megcsörgette Aki, hogy induljon, mert itt vannak a ház előtt. Eltávolodtak egymástól, de még fogták egymás kezét. Lau már indult, de Zsu visszarántotta, és smárolni kezdtek, hemperegtek az ágyon. Lau-t megint megcsörgették, indulnia kellett. Lemászott az ágyról. Az ajtó felé ment, mikor odaért könnyes szemmel hátranézett.
Lauri: - Szeretlek Zsu, és mindig is szeretni foglak, akárhol vagy! Ezt ne felejtsd el!
Zsu: - Én is nagyon-nagyon szeretlek! Várni fogok rád! Siess haza!
Lauri: - Most már mennem kell! Lekísérsz?
Zsu: - Nem, mert ott még nehezebb lesz!
Lauri: - Rendben! Akkor szia szerelmem! (fordult meg csalódottan a könnyeivel küszködve)
Zsu: - Menj máár! (itt már nagyon sírt)
Lauri becsukta maga mögött az ajtót. Letörölte könnyeit, sóhajtott egy nagyot, majd elindult lefelé a lépcsőn. Lement a ház elé, ahol a turnébusz már várt rá. Beszállt a buszba, elindultak. Zsu eközben Lau után rohant, de elkésett. Lauri-ék már az utca végén jártak. De szerencsére Lauri hátranézett, és meglátta Zsu-t, amint az utca közepén áll egy köntösben és utánuk néz.
Lauri: - Aki, állj meg!
Aki is meglátta Zsu-t, értette mi a helyzet, félreállt.
Aki: - Oké! De siess!
Lauri kiszállt a kocsiból. Zsu rohanni kezdett felé, mikor odaért Lau karjaiban találta magát. Szorosan ölelkeztek, egymásba kapaszkodtak.
Lauri: - Azt mondtad, hogy nem jössz le!
Zsu: - Tudom, de nem bírtam nézni, hogy csak úgy kilépsz az ajtón és 1 évig nem látlak!
Lauri: - Mindennap hívni foglak! Nagyon fogsz hiányozni!
Zsu: - Te is nagyon fogsz hiányozni! Szeretlek!
Mindketten sírtak. Lau sóhajtott egy nagyot. Erőt vett magán és eltávolodott Zsu-tól.
Lauri: - Most már mennem kell!
Beszállt a buszba, rápillantott Zsu-ra, aki hátat fordított, mert nem akarta, hogy a többiek lássák, hogy sír. Lauri nézte távolodó barátnőjét, aki elindult visszafelé, de még mindig nem nézett hátra. Zsu majdnem összeesett a sírástól. Nem látott a könnyektől. Nem mert Lauri után nézni. Szerencsére találkozott Ville-vel az utcán.
Ville: - Mi a baj Zsu?
Zsu: - Elment, és nem látom 1 évig!
Ville: - Lauri?
Zsu már nagyon kivolt. Ville megölelte a lányt. A lány már reszketett a sírástól.
Ville: - Nah gyere! Felkísérlek!
Átkarolta a lányt, és elindultak vissza a lépcsőházba. Onnan meg a lány lakásába. Lau küldött egy SMS-t.
„Szeretlek Cicám! Annyira, h azt elmondani nem lehet! Máris hiányzol! Örökre a tiéd: Lauri”
A lánynak majd meghasadt a szíve. Írni akart egy SMS-t.
Zsu: - Ó, ne! Nincs a kártyámon pénz!
Ville: - Itt az enyém! Válaszolj neki! Már biztos várja!
Zsu: - De rendes vagy! Köszi szépen! (itt már mosolygott)
Elvette Ville kezéből a telót és pötyögni kezdte az SMS-t. Nagy lelkesedéssel írta érzéseit.
„ Szia Laurim! Nagyon hiányzol! Én is nagyon szeretlek! Most Ville telójáról írok, mert az enyémen nincs pénz! Várlak haza! Sok csók, és puszi az orrodra, a te Cicád.”
Miután elküldte, Ville kezébe nyomta a telót.
Zsu: - Köszi Ville, mindent! De most inkább egyedül szeretnék lenni!
Ville: - Rendben, értelek! Ne szomorkodj, és ha szükséged van társaságra, akkor azonnal szólj!
Zsu: - Oké, köszi, nagyon aranyos vagy!
Ville becsukta maga mögött a bejárati ajtót. Zsu visszafeküdt az ágyra, bekapcsolta a TV-t. Kapcsolgatta, de nem talált semmi érdekeset, így inkább a rádiót kapcsolta be. Magához szorított egy párnát, és próbálta visszatartani a sírást.
Eközben a turnébuszban a srácok sokat hülyültek, kivéve Lauri-t. Ő csak némán bámult ki az ablakon és kedvesére gondolt. A fiúk próbálták felvidítani, de nem sikerült. Lau minden gondolatát lefoglalta Zsu.
Hirtelen a rádióban felcsengett egy régi, nagyon szép, szerelmes dal. (Demjén Ferenc: Hogyan tudnék élni nélküled) Lau és Zsu felkapták a fejüket. Zsu hangosan sírt, de Lauri tartotta magát, ő csak könnyezett.
Egész nap csak néztek ki a fejükből, mindketten üresek voltak legbelül. Lauri-t végül sikerült felvidítani, benne volt minden hülyeségben, jól elvoltak. De Zsu csak összekuporodva feküdt az ágyán, még el nem aludt. Lauri nem tudott aludni, előhalászott az egyik táskájából egy női toppot, ami a Zsu-é volt. Mélyen beleszippantott, magához ölelte és úgy aludt el. Nagyon aranyos volt.
Hasonlóképpen teltek a napok, de Lau az első koncert után már nem szenvedett annyit, de a szerelmes SMS-eket szorgalmasan küldözgette, amire választ is kapott mindig.
Zsu olvasta, hogy Lauri miket nyilatkozik a barátnőjéről.
„Mond csak Lauri! Van barátnőd?
Igen, van! Életemben most vagyok először igazán szerelmes! Most nagyon távol van tőlem, de tartjuk a kapcsolatot! Alig várom már, hogy újra láthassam! Ezúton is üzenem neki, hogy nagyon-nagyon szeretem és nagyon-nagyon hiányzik!
Ezeknek a vallomásoknak a lány nagyon örült. De idővel ezek a vallomások is ködbe vesztek. Felváltottál a macsós dumák.
„Olyanok vagyunk, mint a tengerészek! Minden országban vannak barátnőink!”
Zsu nem akart hinni a szemének, hisz nem így ismerte meg Lauri-t. Teljesen kiakadt, nagyon mérges lett Lauri-ra.
Aztán felröppent a pletyka, hogy Lauri Paulával, a finn PMMP énekesnőjével jár. Minden újságban erről lehetett olvasni. Zsu ki sem mozdult otthonról, nagyon elszomorodott, szerette volna azt hinni, hogy csak valaki kitalálta, de a média az ellenkezőjét bizonyította. Dühös volt, hisz Lauri megígérte neki, hogy nem csinál semmi hülyeséget, hűséges marad. Mérgében minden emléket Lauri-ról belepakolta dobozokba, és lezárta, el akarta felejteni, de nem tudta. A barátnői állandóan hívták, de ő nem ment sehová. De az egyik nap a legjobb barátnője bulit szervezett, ahol Zsu-nak kötelező volt megjelennie. Bánatában nagyon leitta magát. Egy ismeretlen srác berángatta táncolni, ahol nagyon szenvedélyesen táncoltak, a srác fogdosta. Mivel Zsu nem volt magánál engedte, hogy a srác letapizza. Felmentek szobára, ahol Zsu óriási hibát követett el, lefeküdt az ismeretlen sráccal. Másnap kómásan ébredt a srác mellett meztelenül. A fejéhez kapott.
Zsu: - Úristen! Mit csináltam?
- Mi a baj?
Zsu: - Semmi! Most mennem kell haza!
Otthon tudatosult benne, hogy mit tett. Lau még mindig küldte az SMS-eket, de a lánynak nem volt ereje Lauri-nak hazudni, így inkább nem is írt semmit, és még mindig dühös volt az újságcikkek miatt. Összepakolta a cuccait, és átköltözött az egyik barátnőjéhez. A lakáskulcsokat, és a levelet, amiben mindent leírt Lauri-nak odaadta Ville-nek, hogy ha hazajön Lauri, akkor majd ő adja oda neki. Lauri azt hitte, hogy Zsu már továbblépett, és már nem vár rá. Egy kicsit magába szállt, hogy mi rosszat tehetett, de nem jutott eszébe semmi.
Több, mint fél évig nem is beszéltek egymással. Zsu közben összejött azzal a sráccal. Zsuzsi és Lauri között teljesen megszakadt a kapcsolat. Lauri csajozott, mint régen, és visszaszokott a cigire. (Amikor Zsu-val járt, akkor nem cigizett) A lány csak pár hónapig járt a sráccal. Nem akarta becsapni saját magát, hisz a szíve mélyén még mindig Lauri-t szerette. A turné már a vége felé járt, Lauri-nak hamarosan haza kellett mennie. De az érkezése előtt 2 hónappal Zsu indult turnéra.
Lauri visszatért Helsinki-be. A lakásában nem Zsu, hanem Ville fogadta.
Ville: - Csá Lintu!
Lauri: - Hello Ville! És Zsu hol van?
Bement a lakásba, ledobta a bőröndjeit. Ville-re nézett.
Ville: - Itt van a másik lakáskulcs és egy levél, amit Zsu küldött! Nekem most mennem kell, de ha valamire szükséged van, akkor tudod, hogy rám mindig számíthatsz!
A kezébe nyomta a kulcscsomót, és a levelet, majd szó szerint menekült a lakásból. Lau zsebre tette a kulcsokat, és a levelet nézte. „Lauri-nak!” Ez volt ráírva. Lau izgatottan nyitotta ki a borítékot. Felismerte Zsu írását.
Kedves Lauri!
Remélem, hogy a lakáskulcsomat megkaptad! Én átköltöztem az egyik barátnőmhöz, de mire megkapod ezt a levelet én már turnézni fogok! Nem tudom, hogy mi történt velünk! Nagyon fájt, amikor elmentél, csak rád tudtam gondolni! De elkövettem egy óriási hibát, amit sosem fogok magamnak megbocsátani! Nem akartam neked fájdalmat okozni, de neked sikerült megbántanod! Tudom, hogy ízléstelen levélben elmondani mindezt, de nem volt bátorságom a szemedbe mondani, amit utálok! Sok hülyeséget követtem el ezalatt az 1 év alatt! Nagyon sajnálom, hogy így alakult, de ne keress! Én tényleg tiszta szívemből szerettelek, de az már elmúlt mindkettőnk részéről! Légy boldog!
Bocsáss meg: ZSU
Lau elgondolkozott, eldőlt az ágyán és legbelül üresnek érezte magát. (Később ennek hatására írta a Guilty-t) Kipakolta a táskáit, ahol megtalálta Zsu egyik felsőjét, amit magával vitt. Eldobta a ruhadarabot, nem akart a lányra gondolni, de nem irányíthatja az érzéseit. Átöltözött, és átment Ville-hez. Ott leültek és Lau kérdezősködni kezdett Zsu felől.
Lauri: - Hová tűnt? Miért nem mondja a szemembe, ennyit talán megérdemelnék!
Ville elővette az újságcikkeket és megmutatta Lauri-nak.
Lauri: - Mik ezek?
Ville: - Csak olvasd el! Ezek a cikkek jelentek meg rólad, amikor távol voltál!
Lauri olvasni kezdte.
Lauri: - Ezeket mondtam volna? Akkor ezért nem válaszolt az SMS-eimre! Akkor ezért haragudott meg rám!
Ville: - Pontosan! Most már érted?
Lauri: - Ez hazugság! Az interjúkban tényleg mondtam ilyeneket! Paulával meg már nagyon régen jártam, de annak csúnya vége lett!
Ville: - Még nem láttál mindent!
Ville odanyújtott neki egy képet, amin Lauri és Paula smároltak. Lauri nagyot nézett.
Lauri: - Úristeeen! Ez nem lehet igaz! És ezeket Zsu is látta?
Ville: - Ő adta ide nekem, hogy majd adjam oda neked, ha felőle érdeklődsz!
Lauri: - Jaj ne! Írta, hogy elkövetett egy óriási hibát! Mi az a hiba? Megcsalt?
Ville: - Igen, az egyik barátnője szervezett neki egy házibulit, mert nagyon szenvedett a képek láttán, és ott nagyon bepiált! És innen már gondolhatod! Aztán később összejött azzal a sráccal pár hónapra! De kb. 2 hónapja dobta a srácot, mert még mindig téged szeret, de ne mond el neki, hogy ezt az apró részletet elárultam!
Lauri: - Rendben, de akkor most már mondj el mindent!
Ville: - Oké! A lényeg végül is ez! A lakásból meg azért költözött el, mert tudta, hogy nagyon mérges leszel, és inkább elmenekült! A könnyek nagyon megváltoztatták, most már nagyon sebezhető! Ki sem mozdul otthonról! Törékeny, sírós! Rá sem lehet ismerni!
Lauri: - És mikor jön vissza? Látnom kell őt! Muszáj!
Ville: - Hát olyan 2 és fél hónap múlva! Majd szervezek egy bulit, ahová mindkettőtöket meghívlak!
Lauri: - Ne, inkább ne! Ha szeret, akkor nem csalt volna meg!
Ville: - De…
Csörgött Ville telója, Zsu hívta. Felvette. Lauri közelebb ment, hogy hallhassa Zsu hangját.
Ville: - Szió Zsu! Mi újság?
Zsu: - Semmi különös, minden jól megy! Lauri-nak odaadtad a levelet?
Ville: - Igen! És a cikkeket is!
Zsu: - És mit mondott? Nagyon haragszik?
Ville: - Hát nem örült a dolgoknak, de Paulával állítása szerint régen járt és azóta nem is találkoztak! Amiket meg nyilatkozott azokat felvállalja, hogy ő mondta, de nem akart megbántani! Beszélni akar veled!
Zsu: - De én már mindent leírtam neki levélben!
Ville: - Ezt nem mondod komolyan! Elengednéd csak úgy, miközben szereted!
Zsu: - Nincs más választásom! Mit számít már, hogy szeretem! Ő gyűlöl, amit meg is érdemlek! Jobb lesz így mindkettőnknek! Nem érdemlem meg, megcsaltam, emlékszel?
Ville: - De…
Zsu: - Nincs de! Már nem járunk! Vége! Igaz, hogy soha többé nem leszek boldog, de megérdemlem! Nah…hello, mennem kell! De ezeket el ne mond neki, jobb ha úgy tudja, hogy már nem szeretem! Hello Ville, és köszönök mindent!
Ville: - Hali Zsu!
Lenyomta a telefont. Lauri felpattant és kirohant az ajtón és onnan ordibált vissza.
Lauri: - KÖSZ MINDENT! CSÁÁÁ!
Lauri haza rohant. Nagyon ideges volt. Mérgében „átrendezte” a lakást. Mikor lenyugodott elment sétálni az erdőbe. Gondolkozott. Szomorú volt, mert ez már nem az első eset volt, hogy egy csaj miatt szenved. Leült egy kőre, elővette a telóját, és SMS-t írt.
„Zsu! Nem tudom, h miért menekültél el előlem, mindketten hibáztunk! Mindenképpen beszélnünk kell majd! Miért bujkálsz? Még mindig a tiéd: Lauri”
Erre gyors választ kapott.
„Lauri! A levélben már mindent leírtam! Ne keress, és ne kérdezz! Jobb lesz így! Már nem vagy az enyém, mert egy éjszaka alatt elveszítettelek! Zsu”
Lauri visszaírt.
„Miért csinálod ezt velem? Gyűlöllek! Elég szemétség volt így megtudni, hogy már nem kellek neked! Lauri”
Lau próbált beletörődni abba, hogy még 2 hónapot kell várnia, hogy beszélhessen Zsu-val. Nagyon fájt neki, hogy egyetlen szerelme megcsalta. De eszébe jutott, hogy ő meg cigizett, amit Zsu megtiltott neki, és csajozott, amit nem szabadott volna, de a sok piálástól elszállt az agya. De szexuális téren hűséges maradt kedveséhez. Nem tudta felfogni, hogy Zsu-nak miért kellett egy másik srác. Az esze azt diktálta, hogy ne foglalkozzon vele, keressen egy másik csajt, hisz megcsalta, de a szíve majd meghasadt a fájdalomtól, és a dühtől, hogy még mindig szereti a lányt. De legjobban az dühítette, hogy mindezt mástól kellett megtudnia.
A két hónap alatt nem sok minden történt. Lau megkapta a motor jogsiját, amit még a turné kezdete előtt letett, kizárólag Zsu kedvéért, hisz Lauri nagy BMX rajongó. Vett egy nagyon cool motort, fekete színűt, természetesen. A haverjai mind odáig voltak meg vissza. J
Közeledett Zsu hazatérésének napja. Lau kiderítette, hogy mikor és hová érkezik. Aznap Lau odament arra a bizonyos helyre, és megállt a saroknál, és ott várta őket. Hirtelen egy nagy turnébuszszerűség fordult be a szemben lévő sarkon. Ők voltak. Befordultak, és megálltak az utca szélén. És akkor kiszállt Zsu. Külsőleg is sokat változott. A haja hosszabb volt és meg volt az alja tépve. A stílusa sem volt már a régi. Mikor elbúcsúztak egymástól a csajok, ahogy megölelték Zsu-t tényleg nagyon törékenynek látszott. Zsu az egyik barátnőjével elindult a másik irányba. Lauri követte a csajokat. Egészen addig még be nem mentek egy házba. Ott felpattant a BMX-ére és hazatekert. Ekkor Ville felhívta.
Lauri: - Igen?
Ville: - Csá Lintu! Holnap 8-kor buli nálam! Ok?
Lauri: - Oké! Ott leszek!
Ville: - Zsu hazajött!
Lauri: - Tudom, láttam! Inkább nem akarok vele beszélni! Már túl rég történt minden! Szerettük egymást és ennyi volt! Már nem érdemes firtatni ezt a dolgot!
Ville elmosolyodott.
Ville: - Akkor ne hívjam Zsu-t?
Lauri: - Ne! Köztünk már mindennek vége!
Ville: - Oké, te tudod! Most úgyis biztos fáradt a turné miatt! Jó, akkor őt most nem hívom! Nah jó…csak ennyit akartam! Csá! Akkor holnap várlak!
Lauri: - Oké, köszi Ville! Csá!
Letették a telót. Ville újból tárcsázni kezdett.
Zsu: - Igen?
Ville: - Hello Zsu! Holnap buli lesz nálam 8-kor, ahol téged is szívesen látlak!
Zsu: - Köszi Ville! Ott leszek! De…
Ville: - Nyugi nem lesz itt Lauri, ő most nem ér rá!
Zsu: - Akkor jó!
Ville: - Oks, csak ennyit akartam, jó legyél! Hello!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
